Az első Cella Trichora
A Cella Trichora vagy háromkaréjos kápolna központi, négyzetes teréhez nyugatról, északról és keletről apszisok, míg délről, ahol a bejárat volt, egy narthex csatlakozik.
TovábbTóth Zsolt 1999-ben végzett a Pécsi Tudományegyetemen, és jelenleg a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze. A Cella Septichora és környéke 2005-2006-os ásatásán régész munkatársként irányította a feltárás napi menetét. Azóta több, jelentős régészeti emléket tárt fel mind Sopianae városa, mind pedig a világörökség területén. 2010. és 2011. során ásatásvezetője volt annak a feltárásnak, amelynek eredménye egy újabb Cella Trichora felfedezése lett a Rózsakertben.
Szabadidejében, mikor nem újabb cikkeken dolgozik, sokat túrázik és természetfotózással foglalkozik.
Írta Tóth Zsolt | 2016. február 14. | Sírkamrák | 0 |
A Cella Trichora vagy háromkaréjos kápolna központi, négyzetes teréhez nyugatról, északról és keletről apszisok, míg délről, ahol a bejárat volt, egy narthex csatlakozik.
TovábbÍrta Tóth Zsolt | 2016. február 14. | Régészeti leletek | 0 |
Sopianae északi temetőjének egy része csupán a keresztény vallásúakra jellemző sírkamrák, temetői épületek alapján nevezhető kereszténynek.
TovábbÍrta Tóth Zsolt | 2016. február 8. | Sírkamrák | 0 |
A Cella Septichora vagy hétkaréjos épület az ókeresztény temető legnagyobb épülete. Nevét a hét apszisáról vagy kórusáról kapta. Először Gosztonyi Gyula tárta föl részlegesen 1938-40-ben.
TovábbÍrta Tóth Zsolt | 2016. február 8. | Sírkamrák | 0 |
Möller István 1913-14-ben védőépületet tervezett a Péter-Pál sírkamrához, és egy folyosón keresztül összekötötte azt a külvilággal. Ekkor bukkant erre a két sírkamrára.
TovábbÍrta Tóth Zsolt | 2016. február 7. | Történelmi háttér | 0 |
430. körül Valeria tartomány a hunok kezére került. A megszűnő római uralommal távozott az adminisztráció és a lakosság egy része is Sopianaeból.
TovábbÍrta Tóth Zsolt | 2016. február 7. | Régészeti leletek | 0 |
A Székesegyházi Plebánia pincéjében látható szarkofág 2005 őszén került elő a plebánia nyugati oldala előtt, a Korsós sírkamrához vezető folyosó északi oldala mellett.
TovábbÍrta Tóth Zsolt | 2016. február 7. | Történelmi háttér | 0 |
A Szent István által 1009-ben alapított pécsi püspökség az ókeresztény temető területén alakult ki; a hely szakrális jelentősége átöröklődött a középkorra.
TovábbÍrta Tóth Zsolt | 2016. február 7. | Történelmi háttér | 0 |
Sopianae a 3. század végén a Pannonia Inferior északi részéből kialakított Valeria tartomány polgári közigazgatási központja lett.
TovábbÍrta Tóth Zsolt | 2016. február 7. | Világörökség | 0 |
Pécs város római kori elődje, Sopianae későrómai, részben ókeresztény északi temetőjének egy része 2000-ben került fel a világörökségi helyszínek közé.
TovábbÍrta Tóth Zsolt | 2016. február 7. | Történelmi háttér | 0 |
Sopianae keresztény közösségére a meglévő emlékekből – tárgyi leletekből és vallási-temetkezési épületekből – lehet következtetni.
TovábbÍrta Tóth Zsolt | 2016. február 5. | Világörökség | 0 |
A Cella Septichora Látogatóközpont területén a Cella Septichora mellett a pécsi világörökség hét további temetői építményét lehet megtekinteni.
Tovább