A XIX. és XX. sírkamráktól északra található az V. számú, úgynevezett Nyolcszögletű sírkamra. Bár az V. számú sírkamrát már 1913-14-ben felfedezték, teljes feltárására csak a 21. század elején kerülhetett sor.
Belépés a Nyolcszögletű sírkamra védőépületébe
Fotó: Pozsárkó Csaba
Ez az egyetlen ismert, nyolcszögletű építmény a temető területéről, éppen ezért eleinte felmerült olyan nézet is, hogy a korban szokásos, centrális elrendezésű keresztelőkápolnával – baptisteriummal – van dolgunk. Ennek végül nem került elő nyoma (akkoriban teljes alámerítkezéssel, nagyméretű keresztelőmedencékben keresztelkedtek), viszont az északi falban látható fülke jellegzetes “tartozéka” a sopianae-i sírépítményeknek.
Jól elkülöníthetően legalább két építési fázisra tagolható az épület (egyes kutatók esetenként több, különböző alfázisokat is megkülönböztetnek). Annyi mindenesetre a jelenlegi állapotából is megállapítható, hogy az eredeti, szabályos nyolcszögű épület falait nagyjából 120 cm magasságig visszabontották – leginkább a keleti falon, az induló boltváll magasságánál figyelhető meg a kétfajta falazás különbsége. Ekkor építették a helyiséget két részre osztó, három boltívet tartó két, középső oszlopot, valamint vastagították meg hozzáépítéssel az északi és a déli falat (az északi falban lévő boltív így részben el is takarja a falfülkét).
Talán ugyanebben a fázisban épült a sírkamrához délről egy négy oszlopon nyugvó porticus (amolyan “tornác”) is – a délkeleti falban lévő, kerek ablakocska előtt látható annak is a bizonyítéka, hogy ezt csupán hozzáépítették a sírkamrához, nem pedig kötésben van vele, tehát nem egykorúak. A megmaradt falakból (és az azok mentén korábban feltárt sírok magasságából) megállapítható, hogy az épület részben föld alatt állt, de részben nyilván a föld fölé is emelkedett, hiszen ablaka van. Nagy valószínűséggel tehát nem volt neki további felépítménye, sírkápolnája, ami – alakja mellett – szintén egyedivé teszi a sírkamrát.
Nem tudhatjuk, hogy az első fázisban hogyan nézhetett ki, de még azt sem, hogy pontosan mi célt szolgált. Jelenlegi állapotában nyilvánvalóan sírkamra, amint az északi oldalon álló sírláda is mutatja. Ez azonban szokatlanul kicsi, ami két dologgal is magyarázható; vagy gyermeket temettek el itt, (bár ez nem valószínű), vagy pedig egy újratemetéssel van dolgunk, ami viszont nem volt szokatlan a IV. században azután, hogy bevett vallássá lett a kereszténység, a korábban rejtett helyeken tisztelt mártírok földi maradványait pedig díszes körülmények között újratemették. Elképzelhető tehát, hogy itt is valami hasonló újratemetés történt.